Kincsesláda

Népi építészet

A falvak településszerkezete általában "egyutcás", bár több helyen õrizték a korábbi "halmazos" elrendezés emlékét. A hagyományos külsõ-somogyi házak falazott, íves oldaltornácosak, mint Bálványoson, Zamárdiban, Andocson, Boglárlellén vagy Nagycsepelyen. Két egyutcás falu összeépítésével jött létre például Somogyszentpál, a jellegzetes külsõ-somogyi település. A házak vertfalúak, sárból készültek, elöl oromfalasak vagy csonkakontyosak. Jellemzõ a nádfedés, mint helyi építõanyag. A házak bent, a hûvös szobákban kincseket rejtenek, szõttesek, hímzések sokaságát.

Jellegzetes tájegységünk a Zselic. A házak itt õrizték meg legtovább a faépítkezés emlékeit. Például Szennán, ahol a lakóépületeket gazdagon faragott, pitaroszlopos elõ- és oldaltornácok díszítik. A zselici ember igazi ezermester volt. Maga faragta a pitaroszlopokat is, maga fonta a kerítést is gyertyánvesszõbõl, és mogyoróból rajta a kiskaput. S a tornác ezernyi, praktikus funkciója! Itt száradt a termés: a tök, a mák, a paprika. Helyet adott az esti beszélgetéseknek, az õszi kukoricafosztásnak. Védett az esõtõl, árnyékot adott a nap ellen, összekapcsolta a házat és a kertet.

Belsõ-Somogy a megye középsõ, legnagyobbrészt sík, homokos területe. A vertfalú házak között, pl. Somogyudvarhelyen, Mesztegnyõn vagy Mikében, gyakran találkozhatunk, a szomszédos Zselichez hasonlóan, a múlt századi faépítkezés szép példáival. Az erdõirtások helyén felépített falvak, mint Rinyakovácsi, Csököly vagy Gige, nemcsak építészeti emlékeikben, hanem népszokásaikban is õrzik hagyományaikat.

A Dráva mentén élõ horvát lakosság hagyománya ötvözõdött a magyarokéval, hagyományõrzõ falvai például Lakócsa, Péterhida, Bolhó stb. A babócsai ház szép példája a területre jellemzõ, konzolosan elõre ugró tetejû, sárfalú, hagyományos épületnek. Jellegzetesek a Dráva menti vesszõfonott górék, melyek számos szép példájával találkozhatunk még ma is Csurgón és Vízvár környékén.

A hagyományõrzõ épületek felújítása elfelejtett, régi mesterségek megújítását, újratanulását is igényli, mint például a rozsszalmából készült "zsuppolást", vagy a nádfedést. Sajnos, ha nincs már többé, aki megjavítja a tetõt, sározza, meszeli a házakat, a falak újra a földdel válnak egyenlõvé.

Somogyban majd minden faluhoz tartozott szõlõhegy. A gyümölcsösök, gazdagon termõ szõlõk, veteményeskertek közé vetõdö idegen elcsodálkozik az itteni gazdák vendégszeretetén, szívesen kínálgatásán. Jellegzetes bortermelõ vidékünkön Külsõ-Somogyban a szõlõtermesztés az Árpád-korig nyomon követhetõ. Számos olyan, már szinte ismeretlen szõlõfajtával találkozhatunk, mint a tökszõlõ, a petrezselyemszõlõ, vagy a ritka gyümölcsfák közül a "lánycsöcsû alma". A szõlõhegyek és erdõvel borított domboldalak egységet alkotnak a településekkel, település és táj összetartoznak.

Forrás: www.somogy.hu

vissza