Míg a 14. században csak a középkori orvosok használták, napjainkban szinte nincsen olyan háztartás, ahol ne találnánk egy-két üveg szilvalekvárt a spájzban. A háziasszonyok többsége órákon keresztül magányosan kevergeti a csonthéjas gyümölcs pépjét, hogy a téli hónapokban is legyen mivel ízesítenie a család kedvenc ételét. A Nagyatádi Erdélyi Kör tagjai megelégelve a tűzhely melletti álldogálást, közös szilvalekvárfőzésre invitálták az érdeklődőket, hiszen társaságban mégis csak könnyebben megy a munka. Ebben az évben a helybeliek mellett Csurgóról, Barcsról, Kézdivásárhelyről, és még Szerbiából is érkeztek vendégek a rendezvényre.
Az erdélyiek minden évben valami meglepetéssel is kedveskedni szeretnének a nagyatádiaknak, s mivel a korábbi években is nagy sikert arattak kürtös kalácsukkal, ezúttal is sütöttek az érdeklődőknek.

A délután folyamán fellépők is szórakoztatták a program résztvevőit. Elsőként Perák László nótaénekes kedveskedett pár dallal a jelenlévőknek, aki még a lekvárkevergető asszonyokat is táncra perdítette. Perák László után a böhönyei és a somogyudvarhelyi kórus is énekelt a közönségnek.
A fülbemászó dallamokat követően a Fürjecske Néptáncegyüttes is fellépett a színpadon. A zenés programok mellett azért a vetélkedés sem maradhatott el. A szervezők különféle ügyességi feladatokkal várták a bátrakat. A szögbeverő és a sodrófahajító versenyszám csak kettő volt a sok közül, melyek inkább szóltak a vidámságról, mint a véresen komoly versenyzésről.
Miután kedvükre kiszórakozták magukat a résztvevők, a szervezők már készültek az estére, hiszen a déli babgulyást követően vacsorára ízletes tárcsán sült hússal kínálták a legkitartóbbakat.

Már jócskán besötétedett, mikor véget ért a rendezvény a strandon, mely 2011-ben is a barátság jegyében telt.